Nagy Viktor Akvarisztikai Blogja

Post Top Ad

Post Top Ad

2024. január 28., vasárnap

Növénytápok hatóanyag koncentrációi

17:02

 Az alábbi táblázatban kommentár nélkül a nyers, elérhető adatokat vittem fel egy táblázatba a különböző márkájú növénytápokról. Segítségével összehasonlíthatod a különböző típusokat és márkákat, esetleg kereshetsz számodra megfelelőbb összetételűt is. Ha változik, bővül a táblázat, ide mindig a legfrissebb verzió kerül.

A táblázat ide kattintva elérhető fájlként is.




Tovább

2023. november 11., szombat

Lobelia cardinalis 'mini'

18:35

 












Elég jellegzetes növény, egy holland jellegű akvárium kihagyhatatlan eleme. Lassú-közepes a növekedési üteme, ez miatt hosszú ideig tartja a formáját, amilyenre alakítottuk. Könnyen sűríthető a bokor, ha a túlnőtt hajtásait levágjuk és közé szúrjuk. Low-tech akváriumban, akár kemény vízben is megél, közepes erejű fénynél is kielégítő kondi érhető el. Időnként újra kell ültetni, mivel a sűrű bokrok alján lévő leveleket elveszti, helyére gyökerek nőnek, amik idővel a talajjal való kapcsolatot is elvesztik.




















Tovább

2023. november 10., péntek

Aktív talajok versenye - hatásuk a kalcium-magnézium arányra

16:56

Őszinte leszek, utólag azt érzem, hogy eléggé nagy fába vágtam a fejszémet. Az egész kísérlet ötlete onnan eredt, hogy néhány Mentor Klub tag vizében kalcium többletet mértem, tehát a kalcium-magnézium arány a kalcium javára tolódott el, és a magnézium pótlására pozitívan reagált a növényzet. A kísérletezés relatív rövidsége(kb 1,5 hónap) egy aktív talaj életciklusához képest jelentősen behatárolta a kapott eredmények használhatóságát. Valószínűleg itt is több tényező együttes összejátszása eredményezhet eltolódott kalcium-magnézium arányt. Ettől függetlenül a kapott adatok alapot adnak egy kis elemzésre.

Ami biztos, hogy a kalcium és magnézium mennyiségébe és arányába az összes aktív talaj beleszól igen nagy mértékben.




A kísérletezés során a 7 gyakrabban használt aktív talaj márkát vizsgáltam: 





ADA Amazonia Ver2 

Yokuchi Jiban 

Dennerle Scaper's Soil 

Ista Premium Soil 

Tropica Aquarium Soil 

Aqua Substrate Pro 

Invital Japanese Soil


Több különböző környezetben is megvizsgáltam a talajok viselkedését. Mindent esetben egy 300 ml-es műanyag edény volt a teszt környezete, az egyes talajmintákat ezekbe mértem egyenlő tömegben, és egyforma térfogatú víz került mindegyik edénybe. Arra voltam kíváncsi, hogy önállóan a talaj mit fog változtatni a víz értékein, ezért nem volt szükség akváriumos kísérletekre.

Eleinte a méréseket csepptesztekkel végeztem, műszereket csak az utolsó néhány mérés során használtam(mivel a kísérletek közben jöttem rá, hogy szükség lesz rájuk). Minden egyes kondíció tárgyalásakor jelezni fogom, hogy mivel mértem.

Nem analitikai pontosságú méréseket végeztem egyik esetben sem, de törekedtem arra, hogy a változásokat jól tudjam kimutatni, még ha az abszolút pontosság nem is mindig volt meg. Tehát a precizitásra figyeltem, a pontosság viszont lehet kérdéses bizonyos esetekben.


1. Kondíció: 20 g talajminta (friss), 200ml 0 ppm RO-víz

Sajnos ekkor még nem rendelkeztem alacsony tartományban mérni képes kalcium teszttel, így ebben az esetben az 2 nap utáni GH emelkedést publikálom: (igen, az aktív talajok emelik a GH-t, ha üres vizet raksz rá!) A mérések JBL cseppteszttel lettek elvégezve, térfogat olvasással( nem cseppeket számoltam, így pontosabb)

 RO, 2 nap

GH (nk)

ADA

1,3

Yokuchi

1,3

Tropica

1,7

Dennerle

1,0

Ista

0,7

Aqua Sub.

1,3

Japanese

0,7



2. Kondíció:

200 ml RO víz + CO2, 20g talajminta (friss)

A CO2-t szódagéppel oldottam be a vízbe, így jelentősen több gáz került a vízbe, mint egy akváriumban lehetséges. Nem azt akartam kideríteni, hogy akváriumban mennyit emelne, hanem a talaj nyers tulajdonságait igyekeztem kideríteni ezzel, például a karbonátok oldódását. Itt is próbálkoztam kalcium méréssel, de kutatási szempontból itt sem bizonyult elég nagy felbontásúnak a kalcium cseppteszt. De így utólag lett olyan eredmény, ami egybevág egy későbbivel, erre még vissza fogok utalni.

GH mérés és a kalcium is tehát csepptesztes, illetve is mértem KH-t is. A KH nem része szigorúan a kísérletnek, de mint érdekesség lemértem azt is.

 RO+CO2, 1 nap

GH (nk)

KH (nk)

ADA

2,33

1,9

Yokuchi

3,66

2,6

Tropica

4,0

2,8

Dennerle

1,66

1,2

Ista

2,66

2,6

Aqua Sub.

2,33

1,8

Japanese

2,33

2,2

A tropica és a Yokuchi talajokat kiemeltem, mert itt a bizonytalan csepptesztes mérések során is erősen gyanús volt, hogy átlag feletti magnéziumot tartalmaznak. Ez a kettő talaj egyben a legjobban is emelte fel a GH-t nulláról.


3. Kondíció:

200 ml csapvíz, 20 g talajminta (friss)

Itt a GH csökkentése ami érdekes, illetve annak mértéke a különböző talajok esetén. A csapvíz kiindulási értéke 12,5 nk GH. 2 nap után ezeket az értékeket mértem JBL GH teszttel:


 Csapvíz, 2 nap

GH (nk)

ADA

6,33

Yokuchi

7,33

Tropica

7,0

Dennerle

5,33

Ista

5,33

Aqua Sub.

5,0

Japanese

5,66


Az előző kondíció során a Tropica és a Yokuchi talaj emelte legjobban a GH-t, itt pedig ezek csökkentették a legkevésbé.


4. Kondíció:
Innentől kezdve a talaj mindig ugyanaz volt, csak a rajta lévő vizet cseréltem!

35 g talaj, 200 ml 8 nk GH-ra kevert RO víz, nagyon kevés CO2. 

Itt próbáltam életszerű mennyiségű CO2-t oldani a vízbe, de mérésre nem volt lehetőségem. A 8 nk GH 3:1 kalcium magnézium arányban volt kimérve. Bár itt még mindig csak kalcium cseppteszttel mértem a mintákat, de mivel értelmes eredmények születtek, ezeket most közzéteszem. 2 nap után lett mérve. A Salifert kalcium teszt felbontása 5 ppm, kezeljétek így az eredményeket, ezért is adtam meg a magnéziumra inkább tartományt.

A bemért kalcium elméletben kb 36 ppm volt, a magnézium kb. 12 ppm. GH 8 nk


 8 nk GH + CO2

GH (nk)

Ca (mg/l)

Mg (mg/L)

ADA

8,5

45

9-10

Yokuchi

10,5

60

9-10

Tropica

10,0

55

9-11

Dennerle

8,0

45

7-8

Ista

8,5

45

9-10

Aqua Sub.

7,5

40

8-9

Japanese

8,5

45

9-10


Mit látunk itt? Enyhe kalcium növekedést, és enyhe magnézium csökkenést mindenhol. Legjobban a Tropica és Yokuchi talajok emelték a kalcium mennyiségét, és a GH-t. Érdekes, hogy itt valamiért nem történt intenzív GH csökkentés, sőt inkább emelkedett sok talaj esetében, valószínűleg a CO2 hatására.


5. Kondíció

35 g talaj, 200 ml RO+csapvíz+magnézium szulfát(0,2 g / 1,5 l).

Ebben a kísérletben azt szerettem volna megnézni, hogy egy magasabb kiindulási magnézium érték esetén mi történik a vízzel. A csapvíz és RO víz kb fele-fele arányban lett összekeverve, ezzel én cseppteszttel 30 ppm-et mértem, a GH 10,5 nk lett (a magnézium emelés hatására), a számolt magnézium pedig kb 27 ppm.


 RO+csapvíz+ magnézium, 3 nap

GH (nk)

Ca (mg/l)

Mg (mg/L)

ADA

5,5

35

1-3

Yokuchi

4,75

30

1-3

Tropica

6,0

35

3-5

Dennerle

4,75

30

1-3

Ista

5,0

32,5 (köztes érték)

1-3

Aqua Sub.

4,63

30

1-2

Japanese

4,75

30

1-3


Itt nem volt CO2 a vízben, így a kalcium nem, vagy alig növekedett. Ami figyelemre méltó, hogy a magnéziumot alaposan csökkentette a talaj. (és azzal együtt a GH-t is) Olyan mintha a talajok a kiegyensúlyozásra törekednének, ami relatíve "sok", azt csökkentik.


6. Kondíció

35 g talaj, 200 ml RO + 75 ppm kalcium (csepptesztes mérés, kalcium-kloridból)

Itt azt akartam megnézni, hogy jelentős mennyiségű kalciummal mit kezdenek a talajok. A méréseket még mindig csepptesztekkel végeztem.

 RO+kalcium, 3 nap

GH (nk)

Ca (mg/l) (75-ről)

Mg (mg/l)

ADA

10,5

60

9-10

Yokuchi

10,75

63

8-9

Tropica

11,0

65

8-9

Dennerle

10,25

60

8-9

Ista

10,5

60

9-10

Aqua sub.

10,5

60

9-10

Japanese

10,5

60

9-10


Azt látjuk, hogy GH csökkenés nem történt. Mindenhol enyhe kalcium csökkenés, és ami a legmeglepőbb volt, a magnézium vélhetően emelkedett! Ez lehet a talaj oldódása által, vagy az előző kondíció során eltárolt magnézium ionok visszaengedése miatt is. Esélyes, hogy ha nem töltöttem volna fel magnéziummal az előző kísérletben, akkor a GH is csökkent volna.


7. Kondíció:

35 g talaj, 200 ml RO + 68 ppm kalcium (műszeres mérés, kalcium-kloridból)

Ez a kísérlet az előző folytatása, ugyanazt a körülményeket vizsgáltam, de nem 3, hanem 7 nap múlva. Itt végeztem először műszeres kalcium és magnézium mérést. A mérések kivitelezését nehezítette, hogy a kalcium és magnézium Hanna műszerek méréstartománya nem ide lett kitalálva, tisztított vizekre szabták őket, így a kalcium kb 1 ppm-ig mér, a magnézium kb 0,5 ppm-ig. Hogy le tudjam mérni a mintákat, minden esetben hígítani kellett a talajminták vizét RO vízzel, és a kapott eredményt fel kellett szorozni a hígítás mértékével. A GH-t továbbra is cseppteszttel mértem.

Itt a "nyers" vízre 68 ppm kalcium jött ki, magnézium 0,4 ppm, valószínűleg valami szennyezés.


 RO+kalcium, 7 nap

GH (nk)

Ca (mg/l) (68-ról)

Mg (mg/l) (~0-ról!)

ADA

11

40,0

20,1

Yokuchi

10,5

44,7

12,7

Tropica

11,5

48,7

15,1

Dennerle

11

46,7

13,2

Ista

10,75

42,0

12,8

Aqua sub.

10,75

42,7

12,1

Japanese

10,5

48,7

12,9


A 3 napos állapothoz képest nőtt kicsit még a GH. A kalcium csökkent arányaiban ( mást mért a cseppes és a műszeres kalcium teszt, de a nyers vizet mindig ugyanazzal mértem, így a csökkenés mértéke hiteles). Ami viszont biztos, mivel műszeresen is alátámasztottam: A magnéziumot emelte az összes talaj!


8. Kondíció:

35 g talaj, 200 ml RO, benne 6,61 nk-nyi kalcium és magnézium 3:1 arányban.

Itt váltottam a magnézium mérő műszerről GH mérő műszerre, mivel a GH-t csak kalcium és magnézium alkotja, így 2 paraméterből a 3. mindig számolható is. Úgy gondoltam így pontosabban tudok mérni.


 RO+Ca+Mg, 4 nap

GH (nk) (6,61-ről)

Ca (mg/l) (25-ről)

Mg (mg/l) (13,4-ről)

ADA

6,33

25,0

12,3

Yokuchi

6,22

25,2

11,7

Tropica

6,10

23,8

12,0

Dennerle

5,88

24,0

10,9

Ista

6,30

26,0

11,5

Aqua sub.

6,35

23,2

13,5

Japanese

5,94

25,6

10,2


A GH enyhén csökkent, a kalcium változatlan vagy enyhén nőtt vagy csökkent, a magnézium sem mozdult jelentősen, változatlan, vagy mindössze enyhén lefelé ment.


9. Kondíció:

35 g talaj, 200 ml akvárium víz.

Itt a saját high-tech akváriumom vizét raktam a talajokra. Az akváriumban a táptalaj Ista aktív talaj, keverve általános virágfölddel, azon 0,4-0,8-as homok van. A víz lágyított, 3:1 kalcium magnézium arányban emelem a GH-t, csapvizet ritkán és keveset (5%) kap. 

Műszerekkel a következőket mértem:

GH 6,61 nk

KH 3,6 nk

Ca: 33,8 mg/l

Mg: 8,27 mg/l

4.08:1 a kalcium magnézium arány

 

GH (nk) 6,61-ről)

KH (nk) (3,6-ról)

Ca (mg/l) (33,8-ról)

Mg (mg/l) (8,27-ről)

ADA

4,82

0,5

20,5

8,40

Yokuchi

4,54

1,0

23,6

5,40

Tropica

4,99

0,75

24,2

7,00

Dennerle

4,54

0,45

25,2

4,42

Ista

4,48

0,6

23,2

5,40

Aqua sub.

4,31

0,4

22

5,30

Japanese

4,65

0,6

21,4

7,20

Az akvárium vízben a kalciumot a talajok hozzávetőlegesen egyformán csökkentették. Van olyan talaj, amelyik a magnéziumot nem bántotta, (ezt azért jelentem ki így, mert egy kis +- szórás lehet a kapott értékekben.) és van amelyik csökkentette azt is a kalcium mellett. Legkisebb változás az ADA, Tropica és Japanese talajok esetén volt.

10. Kondíció:

35 g talaj, 200 ml RO víz + CO2

Ez a 2. Kondíció ismétlése, műszerekkel, és több talajjal. A mérés előtt 1 napig ázott sima RO vízben az összes talaj, ezt a vizet nem mértem le, csak kiöntöttem, utána kerül rá a teszt víz.

A talajokra került vizet megvizsgáltam előtte is műszerekkel:
GH: kimutathatalan

Ca: 0,020 mg/l, ez 0,003 nk-nak felel meg, gyakorlatilag "0".


 

GH (nk)

Ca (mg/l)

Mg (mg/l) Ca:Mg

ADA

2,63

13,14

3,42           3,84:1

Yokuchi

4,26

21,60

5,36           4,03:1

Tropica

3,47

18,80

3,64           5,16:1

Dennerle

2,07

11,61

1,95           5,95:1

Ista

2,35

16,30

0,3             54,33:1

Aqua sub.

1,79

12,33

0,3             41,10:1

Japanese

3,47

19,00

3,51           5,41:1



Elméletben az a legjobb, ami a legközelebb esik a 3,4:1-es arányhoz, ami a vízinövények esetén az ideális arányként van számon tartva. Ista és Aqua Substrate Pro esetén magnézium alig volt a vízben, a többi márka kb. egy nagyságrendnek tekinthető, a legjobbnak ebből a szempontból az ADA bizonyult, de nem sokkal van tőle a Yokuchi, utánuk a Japanese, Tropica, Dennerle, de ez nem jelentős különbség.


Összefoglalás márkánként


ADA

Az 1-től a 6-os kondícióig nem hozott meglepetés, a 7. kondíció során, ahol RO vízben oldottam fel csak kalciumot, a legtöbb magnéziumot tudtam a vízben kimutatni. A 10. kondícióban első helyen végzett, egészen jó kalcium-magnézium arányt mértem.(3,83:1)

Yokuchi

A 2 kondícióban az RO vizet CO2 jelenlétében a Tropicával együtt a legnagyobb mértékben emelték. A 3. kondícióban a csapvizet pedig ez a kettő talaj csökkentette a legkevésbé. Ebből azt szűrtem le, hogy lágyítás tekintetében ez a kettő talaj a legkevésbé aktív, illetve kiemelkedik a beoldható kalcium és magnézium tartalmuk. A 8 nk-ra kevert vizet kevés CO2 jelenlétében a talajok közül a legnagyobb mértékben emelte. A 10. kondícióban a nulláról, CO2 hatására beoldódott keménység kalcium magnézium aránya 4,03:1, ami nem mondható rossznak. A 9 kondícióban a KH-t a legkevésbé csökkentette. (3,6 nk-ról 1-re)

Tropica

A Yokuchi-hoz hasonló tulajdonságokkal rendelkezik. Az RO vizet CO2 jelenlétében alaposan emeli GH ügyileg. (2. és 10. kondíciók). A 9. kondícióban a második volt a KH csökkentés tekintetében, 3,6 nk-ról, 0,75-re csökkent. 

Dennerle

Viszonylag nagy mértékben csökkenti a keménységet, és CO2 jelenlétében azon talajok között van akik a legkevésbé emelik azt. KH-t erősen csökkenti. 

Ista

A 10. kondícióban nem tudtam magnéziumot kimutatni a nulláról indult vízben. Más méréseknél nem mutatott nagy eltérést az átlagtól. 

Aqua Substrate Pro

Az Ista talajhoz hasonlóan nem mutatott magnézium emelést az utolsó kísérletben. Olyan mintha önállóan nem lenne benne, de tárolni képes lenne a magnéziumot.

Japanese

Ebből a márkából indult ki az egész ötlet, hogy nézzem meg a talajokat. "sajnos" nem sikerült egyértelműen bebizonyítani, hogy ez a talaj önmagában felelős lehet az eltolódott kalcium-magnézium arányért a vízben. Átlagosan lágyít, keményít, és tárolja a magnéziumot. A 10. kondícióban 5,4:1 arányú kalcium magnéziumot mértem, 6-7:1 arányban ha mérem a vízben, ott már szükséges a magnézium adagolás, így kizárva sincs a közrejátszása, ahogy ez más márkáknál is lehetséges.


Általános összefoglalás

Az eredeti elképzelést nem sikerült igazolni, de azért bőven vannak olyan dolgok, amiket korábban nem tudtunk ezekről a talajokról. Az biztos, hogy összetett rendszerként működnek. Képesek lágyítani, de keményíteni is különböző körülmények között, általánosan (GH-t emelve), de kalcium magnézium mennyiségébe és arányába is beleszólnak. Ez a bennük lévő karbonátos kőzet oldódása, az ioncsere, és az adszorpció, és más kémiai folyamatok, kicsapódások eredménye.

Az üres RO vizet enyhén, CO2 jelenlétében erősen képesek emelni, akár több nk-nyit is. Ha CO2-vel dúsítom a vizet, akkor KH is megjelenik a vízben, ez annak a bizonyítéka, hogy az anyagukba karbonátos kőzet is van keverve. Így lehetnek képesek pH szabályzásra(A KH-n keresztül).  Az agyag lágyít, a kőzet pedig emeli a keménységet, ebből pedig kialakul egy egyensúly.

A keményebb vizet lágyítják, általában párhuzamosan, de ha CO2 is van a vízben, a kalcium kicsit emelkedhet is. Amikor magnéziummal dúsítottam a kevert vizet, mindegyik talaj valahogyan kivonta azt a vízből, amikor pedig ez után közvetlenül csak kalciumos vizet tettem rájuk, a kalcium csökkent folyamatosan, a magnézium pedig emelkedett. Ez arra utal, hogy magnézium tárolási képessége is van a talajoknak. Az elmélet is ezt támasztja alá, a talajok képesek tárolni és leadni koncentráció függvényében a pozitív töltésű ionokat, mint a kalcium és a magnézium. Ioncsere is közrejátszhat a tapasztalt jelenségekben, az is egyfajta adszorpció( tárolás), de ott helyet cserél egymással két ion.

Végső győztest semmiképpen nem lehet hirdetni, és ez alapján "jósági" sorrendet sem. Ehhez túl kevés mérést végeztem, és nem is látom úgy, hogy igazán kiemelkedne a vizsgált szempontok alapján 1-2 márka. Az Ista és az Aqua Substrate Pro az utolsó mérés során jelentősen kevesebb magnéziumot oldott be a vízbe, ez lehet azért, mert a korábbi kísérletek során kevesebb magnéziumot tudott tárolni, de attól is, hogy szinte tisztán kalcium-karbonát a pufferkőzet az anyagában. Ha nagyon akarunk sorrendet kialakítani, az előbb említett 2 talaj az utolsó kondícióban nem szerepelt jól. Ez mellett a kalcium magnéziumra való ráhatása a talajoknak csak egy tényező a néhány közül, ami alapján lehetne talajokat rangsorolni.

Inkább egyfajta alapkutatásként tudok ezekre a mérésekre tekinteni, amit akár folytatni is lehetne. A kísérletet még akár 1 évig is lehetne folytatni, de erre jelenleg nem látok kellő mértékű indokot. Ha véletlen te más mintázatot, összefüggést is felismertél a mért adatok között, akkor kérlek jelezd, hátha kifelejtettem valamit.


Köszönöm, hogy elolvastad.










Tovább

Post Top Ad