Nagy Viktor Akvarisztikai Blogja: el natural

Post Top Ad

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: el natural. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: el natural. Összes bejegyzés megjelenítése

2015. október 5., hétfő

Meglátásaim az El Naturallal kapcsolatban

21:20
Azt hiszem elérkezett az idő, hogy összefoglaljam azt amiket miket tapasztaltam a módszer tesztelése során, illetve mik a meglátásaim az elméletet végiggondolva.

Először ami igazán megfogott benne, az a "használt" módszerek a természet utánozására való törekvése, a minimalizmus mind a költségvetésben, mind a karbantartási munkálatokban. Hátrányként azt tudom megemlíteni, hogy a növényválasztás során jobban meg van kötve a kezünk, mint a többi növényes akvarisztikai módszerben, a folyékony tápozás hiánya miatt csak a főként a talajból táplálkozó növények lesznek igazán szépek. Ez egy folyamataiban természetesebb, de szerényebb kinézetet megcélzó, "nyugdíjas" növényes elmélet, persze kellő kreavitással itt is lehet igazán megnyerőt alkotni.

Nézzük át a fő témaköröket: Szerves anyag alapú táptalajok, növényes szűrés, ritka vízcsere, sok növény, 0,3-0,6wpl fényerő.

Szerves anyag alapú táptalajok

Ez a módszer olyannyira megfogott, hogy azóta a nem el natural akváriumaimban is használom. Konkrétan használható talajok legfőképpen a virágföldek: B típusú és a vízinövényeknek gyárott változat, ezeken kívül használható még kerti komposzt, kerti föld is. Jómagam főként virágföldeket használok sikerrel. A virágföldek komplex tápanyagokat tartalmaznak igen hosszú kifutási idővel.

Növényes szűrés

A növényekkel való szűrés egy igen hatékony és egyszerű módja az ammóniától való megszabadulásnak. Jelenleg az összes akváriumomban alkalmazom a szemléletet, ez a mód is átment a szűrőn, működik.

Ritka vízcsere

Diana Walstad, a módszer tudományos alaposságú leírója néhány havonta cserél részlegesen vizet akváriumaiban. Saját kísérleteim során 2 hónapig jutottam vízcsere nélkül, de a víz sárgássága egyre jobban zavarta az esztétikai érzékemet, így visszatértem az 1-2 hetire. Ezt a módszert nem javasolom alkalmazni.

Sok növény

A dús növényezettség az alapja a hosszú távon is működőképes növényes akváriumoknak, így ezt a tényezőt erősen támogatom, így az algák ellen is hatékonyabban vehetjük fel a harcot.

0,3-0,6 wpl fényerő

Ezzel kapcsolatban egyetértek az elmélettel, ez a két szélső érték megfelelő egy el natural akváriumban.



Egyéb

Az akvárium indítása során DW már az első héten javasolja a halak telepítését. Ez akkor veszélyes, amikor olyan virágföldet használunk, amit műtrágyákkal dúsítottak, ilyenkor az első hónapban a nitrát redukálódása során nitrit kerülhet a vízbe, ami a halak számára erősen toxikus.




A cikk esetlegesen még bővülhet a közeljövőben.


Tovább

2015. április 18., szombat

Virágföld, mint akváriumi táptalaj ÁTDOLGOZVA: 2017.05.11.

21:50
Bevezetés

A cikk a virágföld használatát, mint akváriumi táptalajt mutatja be.

Kezdetben valódi kultusza volt az akváriumokban a szerves anyagú táptalajoknak. Ez a múlt században nagymértékben kiveszett, mivel a rosszul megválasztott, túl sok friss bomló anyagot tartalmazó talaj sok gondot okozott, például az akkoriban megjelenő méregdrága trópusi díszhalakat képes volt megfertőzni hasvízkórral. (godivizinoveny.hu)

Ezt néhány alapelv betartásával el lehetett volna kerülni, de bizonyos szempontból érthető módon az akvaristák inkább mellőzték ezeket a talajokat akváriumaikban. Napjainkban is tart ez a túlmisztifikálás, az akvarista köztudatban veszélyes dologként él az, hogy valaki szerves anyagú táptalajjal trágyázza a növényeit.

Ez a a "fóbia" szerencsére egyre inkább kiveszendőben van.

Azonban óva intenék mindenkit attól, hogy válogatás nélkül felhasználjon mindenféle ismeretlen eredetű és összetételű szerves alapú táptalajt. A cikk elolvasása után viszont, a felvázolt alapelveket betartva azonban gond nélkül élhetünk ezzel a természet adta lehetőséggel akváriumainkban.

Miért is jó a virágföld, mint táptalaj? Ezt a témát ebben a cikkben felvázoltam.

A virágföld használatának alapelvei a következők:
  • Ha van otthon érett növényi komposzt, akkor mindenképpen azt használjuk fel. De! Csak akkor, ha teljesen érett, friss vagy félig érett növényi részektől mentes. A jobb hatásfok érdekében még így is keverjük valami semleges anyaggal, pl homok, agyag(ez a legjobb), perlit.
  • A virágföld kiválasztásakor az összetételt nézzük meg alaposan: Ezeket az összetevőket keressük: komposztált marhatrágya, (növényi)komposzt, (giliszta,bio)humusz. Ha már az egyik van benne, megfelelő, ha esetleg 2-3, a lehető legjobbat választjuk. Ezeken felül a B típusú, enyhén savas, inkább semleges virágföldet keressük. A legjobb, de kevésbé könnyen beszerezhető a vízinövény virágföld. Nagyobb virágüzletekben, kertészeti, mezőgazdasági áruházakban keressük inkább a megfelelő virágföldet. Hatásfokban a B-típusú virágföld a legjobb, de nagy mennyiségű hozzáadott műtrágya esetén veszélyes mennyiségű nitrit szabadulhat fel a vízbe az első hónap során. A vízinövény virágföld biztonságos, de kevésbé effektív. A két talaj keverésével ötvözhetjük a jó tulajdonságokat, és a káros hatást is mérsékelhetjük. Az első hónapban heti 2 vízcsere ajánlott a heti 1 helyett. A tápanyagtartalom viszonylatában a legjobb a kis tápanyagtartalmú, 0,3-0,1-0,3 NPK arányú föld.
  • A bolygatást kerüljük el, ha növényt húzunk ki, inkább vágjuk el tőből, kevés gyökérzettel, a gyökérzet nagyobb részét hagyjuk bent.
  • Talajt porszívózni nem lehet, de nem is szükséges.(ez minden táptalajra igaz)
  • A fedőréteg nagyon fontos, ez zárja el a táptalajt a víztől, mivel fontos, hogy a virágföld csak a gyökerek számára legyen elérhető. Ez a réteg legalább 3-4 cm, de inkább 5 cm-es legyen a biztonság kedvéért. Előnyösek a nehezebb fedőtalajok: sóder, bazalt, az égetett agyagokkal óvatosabban kell bánni, és oda legalább 5 cm fedőréteg szükséges. Fedőréteggel nem befolyásolja a vízminőséget a táptalaj.
  • Ritkás növényzet mellé inkább a tápgolyót ajánlom. A növények gyökerei tartják egészségesen a táptalajt, azok nélkül berohadhat ténylegesen. Ha táptalaj mellett döntünk, sűrű növényzet szükséges.
  • Ez mellett nem szükséges használni mesterséges tápozást. A tápanyagtartalom kifutása a szén-dioxid tekintetében fél-1év, a többi tápanyag több évre elég, ellentétben a mesterséges táptalajokkal, amiknek a teljes kifutása fél-1év. Ha nem használunk mesterséges tápozást, kissé behatárolja a növényválasztást és a növénykondíciót, főként a gyökérről táplálkozó növényeknek megfelelő önálló tápozásként a virágföld táptalaj.
  • Tipp: A virágföld leterítése után helyezzetek egy sűrű szúnyogháló réteget rá, majd erre a kavicsot. Ez megakadályozza a keveredést, bolygatást egy bizonyos mértékig.
Lehetséges felmerülő problémák a táptalaj használata során: (Walstad, 2013)

Nehézfém toxicitás savas talajban gyakori, mivel savas közegben az oxidált nehézfémek felszabadulhatnak, és ez mérgezést okoz. Ennek okán inkább semleges kémhatású virágföldet használjunk.

Hidrogén-szulfid(záptojás szagot okozó gáz) toxicitás már nagyon kis koncentrációnál jelentkezik.  Gyenge növénynövekedést, és gyökér elhalást okoz. Minden vízinövény természetes környezetében jelen van a hidrogén-szulfid, így kénytelenek voltak alkalmazkodni hozzá, például azzal, hogy oxigént bocsátanak ki, amit felhasználnak a baktérium az oxidáláshoz. A vízben nem okoz gondot, gyorsan oxidálódik szulfátokká.

Friss szerves anyagok is okozhatnak problémát anaerob körülmények között való lebomlással, és a szerves savak termelődése miatt. A virágföld már jól komposztált anyagokat tartalmaz, így emiatt nem kell aggódnunk.

Alacsony redox potenciál esetén, tehát “jobbfajta” elektronbefogadó(elektronakceptor) nélkül a növény gyökerei fermentációval szerzik energiájukat. Ez kis energianyereséggel jár, és lassú folyamat, ezért nem előnyös.

Szulfátos talajok, aerob körülmények között kénsavat eredményezhetnek, amik a pH-t levihetik a veszélyes, 2-es 3-as értékekre.

  Zavarosság
A talajokban jelenlévő kisebb részecskék, főleg agyagok, okozhatják a víz zavarodását, opálosságát. Ez miatt nem kell aggódnunk, mivel ezt a baktériumok a biofilmjük miatt megoldják helyettünk. A biofilm egy általuk kiválasztott anyag, amiben helyet foglalnak a baktériumok, egy nyálkaként képzelhetjük el. Ez a nyálka összeragasztja az agyagszemcséket is, amik ezután nem képesek a vízben zavarosságot okozni.

Egy konkrét példa virágföld használatára.

40 literes, 0,6 w/l a fény kompakt csövekkel, mesterséges co2,tápozás,biológiai szűrés nincs.





Források:
Diana Walstad - Ecology of the Planted Aquarium,
A Practical Manual and Scientific Treatise for the Home Aquarist, 2013, Echinodorus Publishing
http://www.godivizinoveny.hu/gvtap.html

Köszönöm, hogy elolvastad!

Ha tetszett a bejegyzés, vagy hozzáfűznivalód van, írj megjegyzést hozzá alul!

Tovább

2015. január 17., szombat

DIY gyökértápgolyó komposztból és agyagból ÁTDOLGOZVA: 2016.01.16.

19:55


Bevezetés

A téma felvázolását azzal kezdeném, honnan kaptam az ihletet: Ahogy a blog egyik menüpontjából is kitalálhatjátok, elég sokat foglalkoztam az El natural vonnallal, tehát a "natural" akváriumok elméletével. Ez a módszer szerves anyagokban gazdag táptalajt használ a növények táplálására.
Ezt továbbgondolva jött az ötlet, hogy lehetne ilyen alapon a kerti komposztból is ugyanilyen jellegű tápgolyókat készíteni a növényeim számára.

Elméleti áttekintés

Miért jó a szerves anyag alapú tápgolyó?
A szerves anyagok minden szükséges tápanyagot tartalmaznak a növények számára, a kémiai uniformizmus nevű jelenség miatt: A földön szinte minden élőlény teste hasonló kémiai összetétellel rendelkezik, ezért a szerves anyag bomlása során a növényeink mikro- és makrolem igénye is kielégül.

Mennyi tápanyagot tartalmaznak a tápgolyók?


A táblázat 1kg átlagos talaj tápanyag koncentrációit mutatja, és hogy ennyi elem hány hónapra biztosítja a tápanyagokat a növény számára. Az első oszlopban tehát az elem vegyjelét láthatjuk, a második oszlopban az adott elem ppm koncentrációját, és a harmadik oszlopban láthajuk, ekkora mennyiségű tápanyag meddig elég.

A számok erősen tájékoztató jellegűek, csupán a nagyságrend szemléltetése volt a célom.

Láthatjuk, hogy a mikroelemek tekintetében a táptalaj szinte kifogyhatatlan, viszont nem ilyen bőkezű a makroelemeket vonatkozásában. A négy fő makroelem akváriumainkban a nitrogén, a foszfor, a szén, és a kálium(a többi makroelem a csapvízből biztosítva van).

Ebből a három elemből a kálium és a nitrogén még megnyugtató mennyiségben van jelen a tápgolyóban, de a szenet tekintve szűkös a készlet, de így is legalább fél évig, legtovább 1-2 évig számíthatunk a tápgolyóbol való felszabadulására (Walstad, 2013)

(Ennek mértéke a tápgolyó szerves anyagának mennyiségéből fakadóan minimális, nem helyettesíti a mesterséges adagolást)

A hosszabb távú tapasztalatok szerint egy Low-tech növényes akváriumban a kifutási idő, amíg a golyó effektív, 3-4 hónap.

Szükséges eszközök, anyagok
  1. Egy műanyag tál az összetevők összekeveréséhez
  2. Egy tálca, amire kirakhatjuk száradni a golyókat
  3. Kerti, érett komposzt / tóföld / vízinövény virágföld / jó minőségű (általános) virágföld/ Érett marhatrágya, illetve ezek keveréke
  4. Fehér, natúr kézműves agyag Alternatíva: Cirmi NATÚR macskaalom, (ami bentonitból van).
Az elkészítés mozzanatai

  1. Az előkészített tálba helyezzünk a kézműves agyagból/(bentonitból kb fele annyit, mint a virágföld/komposzt, stb...) 3-4 diónyi(Vagy akkorát, mint egy kisebb mandarin) méretűt, majd kevés langyos vízzel puhítsuk meg.
  2. Ebbe a fehér masszába tegyünk 5 nagy maroknyi komposztot.
  3. Keverjük össze a két összetevőt, szükség esetén adhatunk hozzá egy kevés vizet, de vigyázzunk, még gyúrható legyen a massza állaga.
  4. Két tenyerünk között gyúrjunk kis gombócokat a masszából. ( kb. cseresznye méretűeket)
  5. Ezeket a gombócokat helyezzünk a tálcára, és tegyük száraz helyre szikkadni 1-2 napra.


    Ha minden jól sikerült, ilyesmi lesz az eredmény:



Az tápgolyó elhelyezése és az adagolása, a tápozás ismétlése
Miután a golyók megszáradtak, már nem fognak szétesni a vízbe éréskor(ez az agyag funkciója). A gyökeres növények tövét bátran nyomkodjuk körbe. 
Ne közvetlenül a felszín alá dugjuk, hanem legalább 2-3 cm mélyre.
A nagyobb növények tövéhez 5-6 golyó elegendő, a kisebbekéhez 2-3.
Túladagolása nem probléma.
Ismételni fél évente elég, ha megfelelő adagot juttattunk a gyökerekhez. Ha hiánytünetet tapasztalunk, növeljük az adagot.

Szükséges-e ez mellett mesterséges tápozást is folytatni?
A tápgolyó leginkább komplex(!) tápanyag kiegészítésre való, nem pótolja a megfelelő folyékony tápozást átlagos low-tech igények esetén.

Előfordulhat, hogy kevés fénynél(0,2-0,3 wpl-ig), főként gyökérről táplálkozó növények esetén elegendő lehet.

Kísérlet a tápgolyó hatékonyságáról
Kiraktam az ablakba 2 befőttesüveget, mindkettőben apró sóder volt, egyikbe raktam tápgolyót, a másikba nem.
A beültetett növény két azonos méretű, gyökérnélküli kocsány nélküli ambúlia. Így minden körülmény azonos volt, csupán a tápgolyóban különböztek.





7 hét múlva(Nov 27-én állítottam össze, a képek Január 16-án készültek):

A kontroll üveg, a tápozás nélküli:





A tápgolyóval működő tesztüveg:





Azt hiszem, a teszt sikeres volt: a kontroll üvegben a növény alig fejlődött a teszt ideje alatt, míg a tápgolyós üvegben a növény 1-2 hétnyi stagnálás után növekedni kezdett, és átszőtte az egyik tápgolyót, és legalább kétszeresére növekedett.

Hátulütők?
Ha felkeveredik, akkor nagymennyiségű foszfát és nitrát kerülhet a vízbe, ezt mindenképpen kerüljük el.


Forrás:
Diana Walstad - Ecology of the Planted Aquarium, A Practical Manual and Scientific Treatise for the Home Aquarist, 2013, Echinodorus Publishing




Ha tetszett a bejegyzés, vagy hozzáfűznivalód van, írj megjegyzést hozzá alul!
Tovább

2014. december 4., csütörtök

Vízi növények, mint biológiai szűrők ÁTDOLGOZVA: 2016.01.16.

11:29
A komoly szűrőberendezés nélküli akvárium koncepciója már régen megszületett, mondhatni ezzel indult az akvarisztika - a természet leutánzásaként. Ebben az esetben dús növényzetet, és kevés halat írtak elő, ez a felállás működősképesnek bizonyult sok esetben, mivel a két élőlénycsoport kielégítette egymás igényeit: A növények tápanyagokat kaptak a baktériumok közreműködésével, a halak pedig bomlástermékmentes, tiszta vizet.
Viszont a növényekkel való szűrés orosz ruletté is válhat, ha bizonyos előírásokat nem tartunk be: viszonylag kis számú hal, dús, egészséges növényzet.

Tapasztalatom szerint kevesen vannak tisztában a növények valódi szűrőképességével,
ezért cikkemben szeretném felvázolni, népszerűsíteni és kicsit ismertetni a vízi növényekez irányú hasznosítását.
A "hagyományos", baktériumos(nitrifikációs) szűrés
Az elméletét számtalan helyen lehet olvasni az interneten.

Nézzük az előnyeiket a növényes szűréssel szemben:
  • Nem kell fény számukra
  • Nem kényesek a tápanyagokra
...és a hátrányaikat:
  • Salétromsavat termelnek, ami idővel feldúsulhat
  • Anyagilag sokba kerül egy jó szűrő

A növényes szűrés
Míg a nitrifikációs szűrést minden akvarista ismeri, addig a növényeset alig-alig.

Mi az alapja?
Sok kísérlet fojt arról, hogy a növények vajon a nitrátot, vagy az ammóniát részesítik előnyben nitrogén szükségletük kielégítésére.
Megállapították, hogy a vízi növények nagyon nagy százalékánál az ammónia az elsődleges nitrogénforrás!



A grafikon azt mutatja meg, hogy az elodea nuttalli nevű vízinövény hogyan vette fel a nitrátot és az ammóniát az idő függvényében. Az ammónia felvétele gyorsabb,mint a nitráté, de ami még fontosabb: a növény csak akkor kezdett neki a nitrátnak, amikor az ammónia koncentrációja 0,5 ppm alá csökkent!

Miért van ez?
A nitrát felvétele energiát igényel a növénytől, pontosan annyit, amennyit a baktériumok nyertek az ammónia nitráttá alakítása során.
Ez pedig a növény számára nem előnyös, így érthető, egy bizonyos meglévő ammónia koncentráció mellett miért azt preferálja.

Az ammónia felvétele viszont nem igényel energiát, azt a növény rögtön aminosav-szintézisre fordíthatja. (Walstad, 2013)

A növények tehát az ammóniát gyorsan és hatékonyan veszik fel.

Mit kell biztosítanunk számukra ehhez?
  • Megfelelő mennyiségű(0,35wpl<) és színhőmérsékletű fényt(4000-6500K)
  • Minden egyéb szükséges tápanyagot(mikroelemek és kálium - általános növénytápok)

    Milyen növények felelnek meg a célnak?


    Általában a kevésbé fényigényes, gyorsan növő fajták. Például a gömbmoha és az anubias így teljesen kiesik.

    Amik például tökéletesen megfelelnek(teljesség igénye nélkül):


    • Vízi ptrezselyem
    • Indiai vízicsillag
    • kocsány nélküli ambúlia
    • jávai moha
    • valliznéria
    • érdes tócsagaz
    • tüskéshínár


      Indiai vízicsillag



      limnophila sessiliflora(kocsány nélküli ambúlia)


      Kerüljük a fényigényes gyepnövényeket, és azokat, amik csak a vízben előforduló szabad szén-dioxidot tudják hasznosítani. Például: Micranthemum 'MonteCarlo', Hemianthus Callithrichoides 'cuba', Eleocharis parvula, stb.

A növényes szűrés saját vonatkozásomban

Még 2013 őszén írtam egy cikket az akvarista.hu-ra, DIY "élőgépes" szűrőrendszer címmel, amit szívesen fogadtak. Ez egy külső szűrőtartályban, agyaggolyóban gyökereztetett szobanövényekből, és egy vízáramlást biztosító pumpából állt. Az eszköz kivételesen hatásos volt, annyira, hogy le kellett állítanom végül, annyira kevés nitrát maradt az akváriumban.

De ekkor nem merült fel még bennem az, hogy az akváriumi növényekre is bízhatom ezen a tápanyagok felvételét.

Konkrétan ez a lehetőség akkor merült fel bennem, amikor találkoztam Diana Walstad által kidolgozott El Natural módszerrel.
Megrögzött kísérletezőként muszáj volt kipróbálnom a saját akváriumomban, ez körülbelül fél éve meg is történt, és teljesen megdöbbentem, mennyire hatásos módszer is ez.

Akkoriban egy 12 literes szűrőakvárium szűrte 1 liter siporaxszal és vagy 4-5 liter szivaccsal a 72 literes akváriumomat. A szűrőegység lekapcsolása után figyeltem az ammónia szintjét JBL cseppteszttel még pár hétig. A legnagyobb meglepetésemre az ammónia szintje meg sem mozdult az előző állapothoz képest, és ez azóta is változatlan.

A fényem 15wattos gyári tetős fénycsőarmatúra kiegészítve 18 wattossal, mindkettő T8-as, 6500K-es.

A tápozásom easy-life profito és kálium nitrát + kálium foszfát.

Érdekesség, hogy eléggé intenzív, napi tápozás, és élesztős szén-dioxid adagolás mellett is működött a növényes szűrés, nem okozott algabummot.

Jelenleg egyik akváriumomban sem működik nitrifikációs szűrő.(Akváriumaim menüpont)

Összegzés: A növények egymaguk könnyedén elbánnak a haltápból keletkező ammóniával!

Hol használhatjuk bátran a növények e hasznos tulajdonságát?
Azoknak ajánlom, akik legalább a legkevésbé igényes növényeket képesek tartani gond nélkül.

Nem ajánlom halovány fényes, mindenféle tápozás nélküli akváriumokba, mivel az ammónia felvétele a növény növekedési sebességének a függvénye, amit a fény elsősorban határoz meg.

Ahova bátran ajánlom, az a dús növényes, legalább 0,35 watt per liter(T8) megvilágítású akváriumok, kevésbé fényigényes, ennek ellenére gyorsan növő növényekkel.

Ez mellett ajánlatos használni mikroelemes+káliumos tápoldatot, vagy az El Natural módszerben is használt táptalajt a megvilágítás erősségének, és a növényzet sűrűségének a függvényében.

Ennek oka az, hogy ha bármelyik tápanyag hiányzik a növény számára, nem képes növekedni a minimumelv miatt.


Ha nem teljesül valamelyik feltétel, esetleg olyan akváriumod van, ahol vízinövények tartása nem lehetséges, ezt a cikket ajánlom figyelmedbe:
(sügéresekhez, biotópokhoz)


Az élőgépes akváriumszűrő

Tehát nem feltétlenül kell biológiai szűrő, akkor egyáltalán nem kell szűrő az akváriumba?

Valamilyen vízforgatási módszer kötelező a rendkívül káros folyamatok elkerülése végett. Az álló vízben hőmérsékleti sávokba rendeződne a víz, oxigénhiány léphetne fel, a tápanyagok lassabban jutnának el a növényekhez.

Ezeket a tüneteket elkerülvén használhatunk akár egy légpumpát porlasztóval, belső szűrőt( ahol immár nem kell aggódni azon, hogy kicsi-e a szivacs a baktériumok számára), akasztós szűrőt, cseh-típusú légátemelőt is.


Mi az előnye a vízinövényes szűrésnek?
Olcsó... Nem kell méregdrága külső szűrő és egy halom aranyárú szűrőanyag!

Mik a veszélyei?
Ha egy növény itt elpusztul, kettős teherhet ró a rendszerre, mivel az elpusztult növény ammóniaforrás, és egyben ammóniafelvevő is, és az utóbbi funkciója ez esetben kiesik.

A növényekkel való szűrés kicsit több paraméterhez kötött, mint a nitrifikációs, ezért azok, akik még bizonyatalanok a növények tartásában, szükséges lehet kiegészítő baktériumos szűrő. Viszont sokkal kisebb anyagi ráfordítást igényel, ha a kettő módszert kombináljuk.

Köszönöm, hogy elolvastad!


Forrás:
Diana Walstad - Ecology of the Planted Aquarium, A Practical Manual and Scientific Treatise for the Home Aquarist, 2013, Echinodorus Publishing



Ha tetszett a bejegyzés, vagy hozzáfűznivalód van, írj megjegyzést hozzá alul!
Tovább

2014. november 1., szombat

Az El Natural tömören

18:56


Az El Natural módszert leíró rövid, tömör cikk.

Üdvözlök minden kedves olvasót!

Diana Walstad által kidolgozott módszer egy vitatott téma az akvarisztika berkeiben. Egy könyvet bocsátott az akváriumban zajló folyamatok ismertetésére, és ennek tükrében, ezek ismeretében alkotta meg tudományos alapon az akvarisztika - folyamataiban - eddigi legtermészetesebb módszerét, amit El Naturalnak, vagy magát az akváriumot NPT-nek(natural planted tank) nevezhetjük.

Ő inkább a hagyományos akvarisztikát népszerűsíti, ahol próbálunk egy kicsit visszatérni a természethez, ezzel viszont egyes kérdésekben totálisan szembemegy a manapság elfogadott elméleteknek.

Diana könyvét lefordítottam és összefoglaltam a fejezeteit(ezt megtaláljátok a blogon), ez a cikk annak egy sokkal tömörebb, érthetőbb, emészhetőbb változata.

Fogyasszátok egészséggel.




Diana egyik akváriuma


Tehát hogyan is néz ki, mi a lényege Diana Walstad módszerének?

A módszer alapja egy alacsony költségvetésű, és kis karbantartási igényű növényes akvárium létrehozása és fenntartása a természetes folyamatok kihasználása által.

Nézzük, hogyan épül fel egy El Natural akvárium:

1. Aljzat
Alul táptalaj helyezkedik el, ez lehet virágföld vagy kerti föld 2-4 cm vastagságban. Ez felett található egy lezáró kavicsréteg, vagy bármilyen egyéb természetes, nem oldódó anyag, például bazalt, vagy égetett agyag 5-10 cm vastagon.

A táptalaj funkciója tápanyaggal ellátni a növényeket. Mikroelemek tekintetében a táptalaj majdhogynem kifogyhatatlan, makroelemek, mint a foszfor, nitrogén, szén, kálium, pedig végesebb tartalékokkal rendelkezik. A legkevesebb a szénből áll rendelkezésre, a szerves anyag fajtájától és mennyiségétől függően 1-3 év a kifutási ideje.
Tehát ha a szenet nem nézzük, mivel az pótlódik a légkörből is, a táptalajunk sok évig képes lesz ellátni tápanyagokkal a növényeket.

Fontos: Óvakodjunk az olyan virágföldektől, amit műtrágyákkal dúsítottak!

2. Fény
A fénycsöves világítást nézve a legoptimálisabb egy hidegfehér vagy napfényes, és egy lila(vörös+kék) színű fénycső használata. Ha csak egy foglalatunk van, inkább hidegfehér vagy napfényes(daylight) legyen.
Ezt kiegészíthetjük napfénnyel is, úgy, hogy az akváriumot az ablak mellé rakjuk, hogy hátulról kapja a fényt.
Ha az akvárium nem kap egyáltalán napfényt, körülbelül 0,3-0,5 watt per liternyi T8-egyenértékű világításra lesz szükségünk. Kisebb, 100 liter alatti akváriumok esetén ez az érték 0,4-0,6 watt per liter. A fény nagyon fontos, mivel a növényeknek szükségük van rá a jó növekedéshez, ezzel egészségesen tartva a vizet a többi élőlény(és maguk) számára.

3. Növényes szűrés
Nem szükséges agyalnunk a biológiai szűrésen, az egészséges növényzet elvégzi a feladatot. A biológiai szűrés lényege az ammónia eltávolítása a rendszerből a nitrifikáló baktériumok által. A vízinövények a nitrátnál kb. 4-szer gyorsabban veszik fel az ammóniát, mivel ez az elsődleges nitrogénforrásuk.
A vízmozgatásról viszont gondoskodnunk kell sok káros mellékhatás kiküszöbölése végett, erre teljesen megfelelő egy szűrőanyagtól megfosztott belső szűrő(vízpumpa), akasztós szűrő, vagy kisebb akvárium esetén légpumpa porlasztóval. A vízmozgatás mértéke ne legyen se túl nagy, se túl kicsi, mivel mindkettő véglet káros a vízinövényekre nézve. A pont megfelelő sebesség liter per órában mérve körülbelül az akvárium térfogatának 3-5 szerese körül alakul növényzet sűrűségétől függően. (ez egy saját érték, Diana nem adta meg számmal)

4. Vízcsere
Diana nem híve a sűrű vízcseréknek, 6 havonta cserél vizet, 25-50%-ot, hacsak nincs valami gond. Mindössze a párolgott vizet pótolja. Hogy ezt csapvízzel vagy RO vízzel teszi, nem találtam információt. Egyedül csapvízzel pótolva hosszú idő alatt felkeményedhet a víz, viszont a hosszú eltelt idő miatt, mivel a baktériumok, és a vízinövények is fogyasztják a vízkeménységet, a csapvízzel való elpárolgott víz pótlása nem okozhat gondot.

5. Halak
Akvárium méretéhez illő, inkább kisebb számú halat telepítsünk. Erre sem adott meg Diana pontos információt, mivel ez eléggé képlékeny téma.

6. Növények
Ha bizonytalanok vagyunk, telepítsünk sok fajt, aztán majd eldől alapon kiválogatódnak azok a fajok, amik jól érzik magukat az akváriumunkban. Diana által az akvárium evolúciójának hívott folyamatban az első 1-2 évben szépen növekednek a lágyvizes, szabad szén-dioxidot igénylő fajok, majd a táptalaj szén tartalékának kifogyása után fokozatosan visszahúzódnak, és a kemény vízben előforduló szénformát(bikarbonát) jól hasznosító növények terjednek el.
Ezért egy El natural akvárium igazán jellemző növényei inkább a keményvizesek közül kerülnek ki.
Viszont azért teljesen még sem vagyunk vakok, tudjuk(a teljesség igénye nélkül), hogy a valliznéria, a hólyagos vízikehely, a kocsány nélküli ambúlia, a kereklevelű törpebakopa(hemmianthus micranthemoides, más források szerint h. glomeratus) például tudja hasznosítani a bikarbonátot.

7. Tápozás
Mesterségesen tápozni nem szükséges. A növények által igényelt összes tápanyagot a táptalaj, a haltáp, és a víz tartalmazza.

8. Szén-dioxid
Ez a tápanyag a legminimálisabbnál erősebb (0,2-0,3 watt per liter) megvilágítású akváriumokban valószínűleg a limitáló tápanyag, tehát a minimumelv(a legkevesebb, rendelkezésre álló tápanyag határozza meg a növekedés sebességét) miatt ennek a mértéke határozza meg a többi tápanyag felhasználódásának-, így a növekedés mértékét is.
Az El Natural akváriumokban a légkörből beoldódó, kevéske szabad szén-dioxid helyett a táptalaj szerves anyagából felszabaduló gáz pótolja a növények szén szükségletét addig, amíg a táptalaj ki nem merül. Ezután a bikarbonát, a kemény vízben főleg előforduló szénforma lesz a növények szénforrása.

9. Rendszeres karbantartási munkálatok
1-2 hetente az elpárolgott víz pótlása, a halak napi etetése, 1-2 havonta a túlnőtt növények metszése, pár havonta vízcsere.

10. Algák
Érdekes módon Diana, és a többi El natural akvarista leírásai alapján elhanyagolható mértékben vannak jelen.

11. A látkép, avagy a "scape"
Alapvetően más, mint a növényes akvarisztika többi ágában, főleg a high-techben. A kisebb fényintenzitás, a mesterséges szén-dioxid adagolás hiánya alapvetően meghatározza a sikeresen tartható fajok számát. A legtöbb, akvakertészek által kedvelt, mocsári növény például egyáltalán nem tartható egy El natural akváriumban. A szivárgó táptalaj veszélyei miatt dombok kialakítása is nehézkes.

Természetesen van jó pár tartható növényfaj, köveket, fákat is elhelyezhetünk, így elképzelhetőnek tartom megkapó látványvilág létrehozását az El natural keretei között is. A módszer viszont nem túl népszerű a többi növényes akvarisztikai ág mellett, így az El natural, és egyben művészi akváriumok száma viszonylag csekély.

Most pedig következzen a módszer kritikája a teljesség kedvéért:

Táptalaj
Akvarisztikai irodalomban óva intenek a szerves anyagot tartalmazó táptalajok használatától, mivel annak bomlása során káros anyagok, pl. ammónia, kénhidrogén szabadul fel. Rosszul fedett táptalajoknál ez valós probléma lehet.

Növényes szűrés baktériumok helyett
A növények ammónia felvétele több feltételhez kötött, mint a baktériumoké, ezért óva intenék bárkit attól, aki alapvető növényismerettel nem rendelkezik, hogy rájuk bízza halai egészségét. Továbbá nagyobb a rizikó azért is, mert ha egy növény elpusztul, azzal egy ammónia csúcs jelentkezhet, és a rendszer egyben elvesztette egyik ammónia felvevő tagját is.

Ritka vízcsere
A vízcsere segít a víz értékeit a normális tartomány körül tartani. Ritka vízcsere esetén, a vízparaméterek elmászhatnak, ezzel károsítva a rendszert. Bár Diana évek óta a ritka vízcserés módszert alkalmazza, még is helye van ennek a kritikában. Például, a bejuttatott haltáp egyes elemei nem egyenlő mértékben fogyhatnak, így bizonyos komponensek feldúsulhatnak, és toxikus méreteket ölthetnek.

Napfény használata
Akvarisztikai irodalomban a napfény úgy szerepel, mint algastimuláló hatás. Minden bizonnyal köze lehet hozzá, de mivel Diana ezt a fényforrást használja régóta algabumm nélkül, valószínűleg nem az egyedüli kiváltó tényező.

Forrás:

Diana Walstad - Ecology of the Planted Aquarium, A Practical Manual and Scientific Treatise for the Home Aquarist, 2013, Echinodorus Publishing


Köszönöm, hogy elolvastad!
Ha tetszett a bejegyzés, vagy hozzáfűznivalód van, írj megjegyzést hozzá alul!

Tovább

Post Top Ad