Azt hiszem elérkezett az idő, hogy összefoglaljam azt amiket miket tapasztaltam a módszer tesztelése során, illetve mik a meglátásaim az elméletet végiggondolva.

Először ami igazán megfogott benne, az a "használt" módszerek a természet utánozására való törekvése, a minimalizmus mind a költségvetésben, mind a karbantartási munkálatokban. Hátrányként azt tudom megemlíteni, hogy a növényválasztás során jobban meg van kötve a kezünk, mint a többi növényes akvarisztikai módszerben, a folyékony tápozás hiánya miatt csak a főként a talajból táplálkozó növények lesznek igazán szépek. Ez egy folyamataiban természetesebb, de szerényebb kinézetet megcélzó, "nyugdíjas" növényes elmélet, persze kellő kreavitással itt is lehet igazán megnyerőt alkotni.

Nézzük át a fő témaköröket: Szerves anyag alapú táptalajok, növényes szűrés, ritka vízcsere, sok növény, 0,3-0,6wpl fényerő.

Szerves anyag alapú táptalajok

Ez a módszer olyannyira megfogott, hogy azóta a nem el natural akváriumaimban is használom. Konkrétan használható talajok legfőképpen a virágföldek: B típusú és a vízinövényeknek gyárott változat, ezeken kívül használható még kerti komposzt, kerti föld is. Jómagam főként virágföldeket használok sikerrel. A virágföldek komplex tápanyagokat tartalmaznak igen hosszú kifutási idővel.

Növényes szűrés

A növényekkel való szűrés egy igen hatékony és egyszerű módja az ammóniától való megszabadulásnak. Jelenleg az összes akváriumomban alkalmazom a szemléletet, ez a mód is átment a szűrőn, működik.

Ritka vízcsere

Diana Walstad, a módszer tudományos alaposságú leírója néhány havonta cserél részlegesen vizet akváriumaiban. Saját kísérleteim során 2 hónapig jutottam vízcsere nélkül, de a víz sárgássága egyre jobban zavarta az esztétikai érzékemet, így visszatértem az 1-2 hetire. Ezt a módszert nem javasolom alkalmazni.

Sok növény

A dús növényezettség az alapja a hosszú távon is működőképes növényes akváriumoknak, így ezt a tényezőt erősen támogatom, így az algák ellen is hatékonyabban vehetjük fel a harcot.

0,3-0,6 wpl fényerő

Ezzel kapcsolatban egyetértek az elmélettel, ez a két szélső érték megfelelő egy el natural akváriumban.



Egyéb

Az akvárium indítása során DW már az első héten javasolja a halak telepítését. Ez akkor veszélyes, amikor olyan virágföldet használunk, amit műtrágyákkal dúsítottak, ilyenkor az első hónapban a nitrát redukálódása során nitrit kerülhet a vízbe, ami a halak számára erősen toxikus.




A cikk esetlegesen még bővülhet a közeljövőben.

• Ha van otthon érett növényi komposzt, akkor mindenképpen azt használjuk fel. De! Csak akkor, ha teljesen érett, friss vagy félig érett növényi részektől mentes. A jobb hatásfok érdekében még így is keverjük valami semleges anyaggal, pl homok, agyag(ez a legjobb), perlit.
• A virágföld kiválasztásakor az összetételt nézzük meg alaposan: Ezeket az összetevőket keressük: komposztált marhatrágya, (növényi)komposzt, (giliszta,bio)humusz. Ha már az egyik van benne, megfelelő, ha esetleg 2-3, a lehető legjobbat választjuk. Ezeken felül a B típusú, enyhén savas, inkább semleges virágföldet keressük. A legjobb, de kevésbé könnyen beszerezhető a vízinövény virágföld. Nagyobb virágüzletekben, kertészeti, mezőgazdasági áruházakban keressük inkább a megfelelő virágföldet. Hatásfokban a B-típusú virágföld a legjobb, de nagy mennyiségű hozzáadott műtrágya esetén veszélyes mennyiségű nitrit szabadulhat fel a vízbe az első hónap során. A vízinövény virágföld biztonságos, de kevésbé effektív. A két talaj keverésével ötvözhetjük a jó tulajdonságokat, és a káros hatást is mérsékelhetjük. Az első hónapban heti 2 vízcsere ajánlott a heti 1 helyett. A tápanyagtartalom viszonylatában a legjobb a kis tápanyagtartalmú, 0,3-0,1-0,3 NPK arányú föld.
• A bolygatást kerüljük el, ha növényt húzunk ki, inkább vágjuk el tőből, kevés gyökérzettel, a gyökérzet nagyobb részét hagyjuk bent.
• Talajt porszívózni nem lehet, de nem is szükséges.(ez minden táptalajra igaz)
• A fedőréteg nagyon fontos, ez zárja el a táptalajt a víztől, mivel fontos, hogy a virágföld csak a gyökerek számára legyen elérhető. Ez a réteg legalább 3-4 cm, de inkább 5 cm-es legyen a biztonság kedvéért. Előnyösek a nehezebb fedőtalajok: sóder, bazalt, az égetett agyagokkal óvatosabban kell bánni, és oda legalább 5 cm fedőréteg szükséges. Fedőréteggel nem befolyásolja a vízminőséget a táptalaj.
• Ritkás növényzet mellé inkább a tápgolyót ajánlom. A növények gyökerei tartják egészségesen a táptalajt, azok nélkül berohadhat ténylegesen. Ha táptalaj mellett döntünk, sűrű növényzet szükséges.
• Ez mellett nem szükséges használni mesterséges tápozást. A tápanyagtartalom kifutása a szén-dioxid tekintetében fél-1év, a többi tápanyag több évre elég, ellentétben a mesterséges táptalajokkal, amiknek a teljes kifutása fél-1év. Ha nem használunk mesterséges tápozást, kissé behatárolja a növényválasztást és a növénykondíciót, főként a gyökérről táplálkozó növényeknek megfelelő önálló tápozásként a virágföld táptalaj.
• Tipp: A virágföld leterítése után helyezzetek egy sűrű szúnyogháló réteget rá, majd erre a kavicsot. Ez megakadályozza a keveredést, bolygatást egy bizonyos mértékig.

1. Egy műanyag tál az összetevők összekeveréséhez
2. Egy tálca, amire kirakhatjuk száradni a golyókat
3. Kerti, érett komposzt / tóföld / vízinövény virágföld / jó minőségű (általános) virágföld/ Érett marhatrágya, illetve ezek keveréke
4. Fehér, natúr kézműves agyag Alternatíva: Cirmi NATÚR macskaalom, (ami bentonitból van).

1. Az előkészített tálba helyezzünk a kézműves agyagból/(bentonitból kb fele annyit, mint a virágföld/komposzt, stb...) 3-4 diónyi(Vagy akkorát, mint egy kisebb mandarin) méretűt, majd kevés langyos vízzel puhítsuk meg.
2. Ebbe a fehér masszába tegyünk 5 nagy maroknyi komposztot.
3. Keverjük össze a két összetevőt, szükség esetén adhatunk hozzá egy kevés vizet, de vigyázzunk, még gyúrható legyen a massza állaga.
4. Két tenyerünk között gyúrjunk kis gombócokat a masszából. ( kb. cseresznye méretűeket)
5. Ezeket a gombócokat helyezzünk a tálcára, és tegyük száraz helyre szikkadni 1-2 napra.
   
   
   Ha minden jól sikerült, ilyesmi lesz az eredmény:
   
   
   
   

• Nem kell fény számukra
• Nem kényesek a tápanyagokra

• Salétromsavat termelnek, ami idővel feldúsulhat
• Anyagilag sokba kerül egy jó szűrő

• Megfelelő mennyiségű(0,35wpl<) és színhőmérsékletű fényt(4000-6500K)
• Minden egyéb szükséges tápanyagot(mikroelemek és kálium - általános növénytápok)
  
  Milyen növények felelnek meg a célnak?
  
  Általában a kevésbé fényigényes, gyorsan növő fajták. Például a gömbmoha és az anubias így teljesen kiesik.
  
  Amik például tökéletesen megfelelnek(teljesség igénye nélkül):
  
  
  
  
  
  • Vízi ptrezselyem
  • Indiai vízicsillag
  • kocsány nélküli ambúlia
  • jávai moha
  • valliznéria
  • érdes tócsagaz
  • tüskéshínár
    
    
    

    Indiai vízicsillag

    
    
    
    

    limnophila sessiliflora(kocsány nélküli ambúlia)

    
    
    Kerüljük a fényigényes gyepnövényeket, és azokat, amik csak a vízben előforduló szabad szén-dioxidot tudják hasznosítani. Például: Micranthemum 'MonteCarlo', Hemianthus Callithrichoides 'cuba', Eleocharis parvula, stb.

Az élőgépes akváriumszűrő