Arra voltam kíváncsi, hogy egy nem éppen ideális csapvízzel növényes akvarisztikai szempontból mit lehet kezdeni nagy vonalakban. Azért csak Low-tech vonalon vizsgálódok, mivel a high-tech szemlélet és technika már feltételezi a beállított vizet. Hisz minek a méregdrága lámpa, CO2 rendszer, stb, ha közben a vizünk fogja vissza a "teljesítményt"?
Előzetes tapasztalatok alapján azt fontos leszögezni, hogy még a szikes vizen belül is számít, hogy a GH-n belül a kalcium és magnézium milyen arányban vannak egymáshoz képest. Ha veszünk két egyformán szikes vizet, például 20 nk KH és 15 nk GH, akkor azzal jobb eredmény érhető el növények tekintetében, ahol a kalcium magnézium közelít a 3:1-hez, míg a kalcium túlsúlyoz vízben nehéz dolgunk lesz még az egyszerűbb növényekkel is.
Az általam használt csapvíz a kísérlet kezdetében a következő paraméterekkel bírt:
GH 14,2 nk
KH 17,5 nk
Kalcium 67,5 ppm
Magnézium 20,5 ppm
3,29:1 a kalcium:magnézium, ez nagyon közel van az ideálishoz! Viszont, a közfelfogás szerint ez egy szikes víz, és nem alkalmas semmilyen szintű növényes akvarisztikai felhasználásra.
Ennek kiderítésére fogtam két 18 literes akváriumot, és ugyanúgy összeállítottam, egy kivétellel: Az egyik akvárium alá egy ADA amazónia réteg ment, (kb 2-3 cm vastagságban). Minden további tényező teljesen egyforma: egy lámpa van a két akváriumra téve, azonos típusú szűrő, természetesen ugyanaz a víz ment bele, és időnként ugyanolyan típusú és mennyiségű növénytápokat kaptak.
A kiindulási állapot: (2025 november 15)
Növények:Pogostemon helferi, Lobelia cardinalis 'small form', Rotala rotundifolia 'butterfly', Hygrophila difformis, Ammania mauritania, Pogostemon stellatus 'octopus', Hygrophila corymbosa 'siamensis', és a képeken még nem látszik, de később raktam még be Heteranthera zoosterifolia-t is.
Sajnos tápanyagok méréséig nem jutottam, de időnként precízen beadtam az azonos mennyiségű tápanyagokat a vízbe. A talajba nem raktam semmilyen kapszulát,golyót. Miért ADA amazónia lett a táptalaj? Kedvelem, mert kevés tápanyagot tartalmaz, és a lágyítási funkciót ellátja, így a gyökérzónát savassá teheti, és lágyító hatása a vízre is lesz. Pont azt a negatív hatást lehet képes ellensúlyozni, amit a szikes víz jelent a növényeknek.
Első szakasz vége: 2025 December 22.
Mérések:
Kontroll: GH 12,8 nk KH 18,1 nk
Teszt: GH 11,2 nk KH 15,4 nk
Ezeket egy kb 60-70%-os csapvizes vízcsere után mértem, sajnos előtte elfelejtettem. Tehát nem az amazónia hatással volt a vízre is, nagyobb mértékben a KH-ra.
 |
| kontroll |
 |
| kontroll |
 |
| teszt |
 |
| teszt |
A jobb oldali alatt van az amazónia táptalaj. A növények itt egységesen jobb színben vannak, és jobban is nőttek. Talán a H. difformison nincs akkora növekedés, de a színe sokkal jobb neki is. De az összes többi növény jobban néz ki, nagyobbat nőtt.
A tápanyagokat eléggé szűken szabtam az első szabaszban (nagyjából heti 1x kb 2-4 ml makró és 1 ml mikró). Ebből kifolyólag nehéz eldönteni, hogy amit látunk az amazónia táptalajos akváriumban a talajban lévő tápanyag hatása, vagy az, hogy savasabb a rizoszféra.
Ez miatt folytatom a kísérletet, de úgy, hogy minden nap kap az akvárium tápanyagot. Amúgy meglepő módon, de a táptalaj nélküli akváriumban is viszonylag megfelelően néznek ki a növények. Nekem ebből az jön le, amit gondoltam is, hogy ha rendben van a kalcium magnézium aránya, az enyhe szikesség nem akkora gond, mint gondoltuk.
Lehet, hogy a sima emelt tápanyag kiegyenlíti a két akvárium különbségét?
Frissítés: 2026. 01.10
Ahogy írtam is, a tápozás sokkal sűrűbben történt meg. Ez azt jelenti, hogy 2025. 12.22 és 2026. 01. 10 között 1-2 naponta történt egy kisebb adag mikró-makró beadása. A szakasz végén így állunk:
 |
| Bal oldal: kontroll Jobb oldal: Teszt |
 |
| Teszt |
 |
| Kontroll |
 |
| Teszt |
 |
| Kontroll |
