Valamilyen talaj minden akváriumba kell(kivétel néhány speciális tenyésztő akvárium), így ez a kérdéskör sokakat érint a kezdők közül. Ebben a cikkben szeretnék minden fontos részét kifejteni a választható fedőtalajoknak.
A téma tárgyalásának kezdetén ketté kell választani a témakört. Két nagy csoportja van a fedőtalajoknak: aktív és passzív. Az aktív jócskán belenyúl a víz értékeibe, míg a passzív jórészt nem csinál vele semmit( ez az előnye és hátránya is egyben). Kezdjük a passzív talajokkal.
Passzív(inert) talajok
Összességében kijelenthető tehát róluk, hogy "békén hagyják" a vizet. Természetesen itt is érvényesül az a sok helyen létező jelenség, hogy ez sem mindegyikre igaz, pontosabban csak néhány típusra maximum. Minden márkát és típust valószínűleg nem fogom tudni felsorolni, de a teljesség igénye nélkül ezeket használjuk és nevezzük passzív talajoknak: JBL Manado, kvarchomok(van belőle egy színű fehér és fekete is), különféle kavicsok(általában több színű és anyagú szemcsékből állnak), bazalt.
 |
| "kavics" talaj |
Ami talán teljesen közömbös talajnak minősül, az a bazalt, és a tiszta kvarchomokok, amik egyszínűek. Anyaguk akvarisztikai és emberi léptékben oldhatatlan, így nem tudják befolyásolni a víz értékeit. Tömör kőzetdarabok, ez előny lehet azért, mert nem fognak beleszólni a tápozásba és a víz keménységébe, de hátrány is lehet, ezt az aktív talajok tárgyalásánál kifejtem miért.
A "kavicsokon" azokat a főleg kvarchomokból álló talajokat értem, amikben többféle kőzet is megtalálható. Ebben a többféle kőzetben vannak olyanok is, amik képesek befolyásolni minimálisan a víz értékeit. Azok a szemcsék anyaga, amik képesek, karbonátokból állnak, és lágy vízben képesek csak oldódni(7-es pH felett). Tehát egy kemény csapvizes akváriumban egy "kavics" talaj is kvázi közömbösnek tekinthető, mivel ezekben az akváriumokban a víz pH-ja 7-es érték feletti. Egy high-tech, alacsony KH-s( 3-4 nk alatt), CO2-vel dúsított akváriumban képes lehet enyhén emelni a KH-t és GH-t.
 |
| JBL Manado |
A JBL Manado egy elég speciális "inert(közömbös)" talaj. Talán inkább a kettő közé sorolható. Kemény csapvízben is képes emelni a GH-t, főleg az elején, amíg a finom por feloldódik. Ebben a cikkben ebben a témakörben végeztem el kísérletet. A GH emelő hatás idővel mérséklődik, majd meg is szűnhet. Ennek bekövetkezte után gyakorlatilag kemény vízben semleges talajjá alakul. A gond ott kezdődik, ha a vizet lágyítjuk(kb 3-4 nk-s KH érték alá). Ekkor nem csak a GH-t, hanem a KH-t is emelni fogja, és elég erősen képes visszaemelni. Ez már önmagában is kellemetlen lehet, de van ennek egy másik hatása is.
Úgy tűnik, hogy ha a Manado KH-t is emel, azt kalcium vegyület oldódásával teszi, és ezzel alaposan el tudja tolni a vízben a kalcium-magnézium arányt, amivel relatív magnézium hiányt okoz. Ekkor kiegészítő magnézium adagolására lehet szükség, aminek pontos módszertana nem képezi ennek a cikknek a tartalmát.
Aktív (agyagos) talajok
 |
| Aktív talaj |
A bevezetőben említettem, hogy ezek a talajok aktívan beleszólnak a víz értékeibe. Ezek a hatások: keménység csökkentése, foszfát lekötése. Néhány ismertebb márka: Tropica Aquarium Soil, ADA Amazonia, Aquatic Nature Pro Soil.
Nagyjából kijelenthető, hogy ezek egyben a negatív tulajdonságainak forrása is. Az aktív talajok tartalmaznak tápanyagot, ez miatt a köznyelvben "táptalajként" is utalnak rájuk, de ez félreértésre adhat okot, mivel szokták őket keverni a "valódi" táptalajokkal, amiket fedni kell. Az aktív agyagos talajok nem igényelnek fedést, önmagukban is használhatóak. A foszfát és keménység lekötésének fő oka az, hogy a talajt alkotó ásványok képesek oldódni. A szilikátok oldódása például tesztekkel is kimutatható, ezek a sók kötik le a foszfátot, és a folyamat során felszabaduló hidroxid ion pedig a kalcium és magnézium ionokat.
A foszfát lekötése kellemetlen, ha a növénytápozásunk elvi alapja az, hogy a vízben legyen mindig elég tápanyag. Az itthon használt tápsó típusok jelentős része ezt az elvet követi. Léteznek olyan metódusok is, ahol a tápanyagok fő forrása a talaj, ezekben az akváriumokban a foszfát lekötése kisebb gondot okoz.
A foszfát lekötődése idővel gyengül, addig pedig kiegészítő foszfát adagolásra lehet szükség.
A keménység csökkentése abban az értelemben hasznos, hogy a kisebb keménységű vizeket az általunk tartott növények jó része jobban szereti. Nem ritka viszont, hogy az aktív talajok a víz KH-ját nulla közelébe húzzák le, ez sokakat megrémiszt, mivel így a víznek alig van pufferkapacitása, és a pH sokkal könnyebben kileng, illetve főleg szén-dioxid adagolás esetén sokkal alacsonyabb értéket vehet fel. Hogy ez mekkora gond, megoszlanak a vélemények, van aki simán nullán hagyja a KH-t, és van aki görcsösen próbálja visszaemelni 3-4-5 nk értékre.
Ezeknek a talajoknak a kétségtelen előnye az, hogy tartalmaznak tápanyagot, ezáltal a növények sokkal gyorsabban képesek benne fejlődni, dúsabb gyökérzetet fejlesztenek, hisz egy tápanyagdús közeg számukra előnyt jelent.
Összefoglalás
A fenti információkkal gazdagodva remélem már könnyebb lesz kiválasztani a megfelelő talajt, de akinek még ezek alapján sem sikerült, összefoglalom az előnyöket és hátrányokat néhány mondatban.
A passzív talajok előnye és egyben hátránya, hogy nem szólnak bele érdemben a víz értékeibe(bár itt is vannak olyanok, ahol rezeg a léc). Mivel nem tartalmaznak tápanyagot, a víz folyékony tápozására talán nagyobb hangsúly helyeződik, de egyúttal egyszerűbb is a dolgunk, hisz példál nem kell törődnünk azzal, hogy eltűnik a foszfát. Az, hogy nem csökkentik a keménységet megint lehet előny, mivel sokkal kiszámíthatóbban tudjuk beállítani a víz keménység értékeit. Viszont az aktív talajok esetében az, hogy lágyítanak, előny és könnyítés azoknak, akik amúgy is lágyítani szerettek volna.
A passzív talajok előnye tehát az, hogy "nyugisabbak", de ezért le kell mondanunk arról, hogy tápanyagot tartalmazzanak(bár léteznek ezek alá tehető táptalajok), és hogy a pH-t egy alacsony értékre stabilizálják.
Az aktív talajok előnye a tápanyag, illetve a növények gyökérzónájában az alacsony pH által segíti a mikroelemek felvételét. Nem kellemes dolog viszont a foszfát eltűnése, és hogy a vízkeménységet esetleg emelni kell miattuk.
Remélem sikerült segíteni azoknak, akikben dilemma alakult ki, hogy milyen fedőtalajt válasszanak.
Videó a témában:
